szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem elég mindig sportosnak látszani, jó az, ha tudjuk, tényleges teljesítmény is van a divatos ruházat alatt. A Honda Civicből - hasonlóan az autóipar mai fővonalához - az alapmodell háromhengeres. Nálunk azonban most a rendes, négyhengeres, 182 lóerős változat járt.

A tizedik generációs Honda Civic 2017-ben került piacra, fiatal tehát, de a japán cégnél máris úgy gondolták, ideje a frissítésnek. A ráncfelvarrás során az alapokkal nem sok minden történt: kicsit megújult a hűtőrács és a lökhárító, illetve alapáras lett az újrarajzolt, menetfényes LED-fényszóró.

A nálunk járt ötajtós Sport változat eleve más tészta, és nemcsak amiatt, hogy ez nem a Civic Sport Line három hengerrel, hanem a Plus változat már négy hengerrel. Itt már külsőségekben is megjelenik az erősebb verzióra jellemző oldalszoknya, a kerekek alapból 17 colosak 16 helyett, a profiljuk króm helyett fekete. A kettős központi kipufogóvég pedig egyértelmű utalás a Civic Type-R típusra. Ebben a konfigurációban már egyértelműen egyéniség is a Civic: van, akinek nagyon tetszik, és van, aki szerint már túlzás a sok él és harcias részlet.

Képgaléria
D.P.

Egyéb vonatkozásában a Civic maradt, ami volt: 4,51 méteresként a leghosszabb kompakt a szegmensében, 2,69 méteres tengelytávval, 1,80 szélességgel és 1,43 magassággal. Ez utóbbi adat nagyon is érezhető, mert szokatlan is ebben az SUV-k uralta világban, hogy nagyon mélyre kell ülni, alig 12 centire a földtől és az ülést még ezen belül is lejjebb lehet engedni a kocsi padlózatig.

A külső méret egyébként jól érzékelhető a kabintérben is, mert a két üléssor közötti távolság igazán figyelemre méltó. A fejtér már korántsem ilyen levegős, a hátul ülők feje átlagos testmagassággal is hozzá fog érni a plafonhoz. A csomagtartó szintén erénye Civicnek, ötajtós modellként pedig különösen: alapból 478 literről beszélünk, amely ha az üléseket lehajtjuk, akár 1245 liter is lehet. Az ülések kényelmesek, jól támasztanak és a vezető számára még elektromos szabályozással is rendelkeztek, legalábbis a tesztautó esetében. Látványosak a pedálok, amelyek alumíniumból vannak, szintén megadják a sportos imidzset, amit a Honda egyébként is szeretne hirdetni magáról.

D.P.

A kabintér műszerezése már egy másik fejezet, ez talán a leginkább megosztó részlete egy mai Hondának: digitális a központi kijelző, izgalmasak a vörös színek és szimpatikus, hogy az általános tendenciával ellentétben a Honda visszahozott néhány hagyományos gombot. Jó pont a vezeték nélküli mobil töltő a konzol tálcájában és végre a minimum elvárásnak is eleget tett a Honda, már kompatibilis a rendszere az Android Autóval és az Apple Car Play-jel is.

Ezen túlmenően azonban a 7 colos képernyőn futó rendszer elég lassú, nem kifejezetten elegáns grafikájú és sok funkciója körülményesen érhető csak el. Az eldugott USB-csatlakozó a hajlított középkonzoli elem alatt lehet, hogy dizájnelemként nem csúnya, de menet közben igen körülményes megtalálni. A központi kijelzőn felbukkanó „üres oldalak”, amelyeken semmilyen applikáció és funkció nincs, akárcsak egy okostelefonnál, kifejezetten érthetetlenek. Ugyanakkor már lászik a jövő, a frissebb Honda Jazzben már egy igazán korrekt tudású és megjelenésű rendszer van.

D.P.

A Honda a motorral és váltóval viszont mindig visszahozza a balanszot, amit az elektronikai audiovizuális eszközén elveszít, mert ez az 1,5 literes, négyhengeres turbó remek darab. (A korábban általunk próbált HR-V Sportban is ez az egység volt. Az pedig ezzel a motorral a mostanság legizgalmasabban autózható SUV a nem prémium kompakt szabadidő-autó kategóriában.)

Nagyon rugalmas a Honda 1,5 literes motorja, alacsony fordulatnál turbós viselkedésű, jó nyomatékkal, de ott van benne a Honda V-TEC motorjaiból is valami és akár 6500-as fordulaton is szeret forogni. 182 lóerejével a márkához méltó egyéniség, amelynek a hatsebességes kézi sebességváltója is csúcsminőséget ad. Szuperpontos és nagyon rövid úton jár, nem lehet megunni a kapcsolgatást. Érdekesség, hogy a motor karaktere miatt a hatodikat –autópálya kivételével – alig használtuk, mert negyedikben és ötödikben is olyan tartományai vannak a fokozatoknak, amivel nagyjából bármilyen helyzetet meg lehet oldani.

D.P.

Persze környezettudatos világban élünk és közlekedünk, így a Hondában is ott az „ECON” gomb, ami a takarékosságra figyelmeztet és feltűnően lomhább is lesz az autó, miután rányomtunk. A zöld fénnyel világító visszajelző a műszerfalon rögtön elsápad és fehérre vált, ha kicsi jobban nyomjuk a Hondának, mert nem vigyázunk a fogyasztásra. A Civic Sporttal persze elég jót lehet autózni, a Honda felfüggesztése és úttartása a márkától elvártan precíz, ráadásul a futómű keménysége hangolható. A kombinált fogyasztás 8,1 liter volt nálunk, pedig lehetőség szerint kihasználtuk a motor képességeit.

A frissített Civic ezzel a motorral egy igazán érett koncepció.

Aki nemcsak úgy szeret gyorsan menni, hogy abból leginkább semmit ne vegyen észre, hanem közben mindezt szereti érezni és részt is akar venni a kocsi munkájában, annak telitalálat. A 8,8 milliós ár elsőre soknak tűnhet, főleg ha teljes csomagot nézzük. Ráadásul ma már az is sokat számít, digitális termékként mit tud egy autó. Ebben pedig kevésbé kifinomult a Honda, mint a frissebb konkurensei, a Golf, a Focus, a Corolla vagy a Mazda 3. Ugyanakkor manapság már egy új Skoda Octavia ára is inkább 10 millió forint, ennek fényében pedig inkább a csehek autójának ára szorul magyarázatra, semmint a Honda Civicé.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.