szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Csak az orosz és pakisztáni kapcsolatok előzik meg a magyart egy német tudós szerint, a kormányközeli lap ezt úgy értelmezte, hogy szellemi nagyhatalom vagyunk, és ehhez még csak az EU-s pénzek sem kellettek.

Magyarország pénz és fegyverek nélkül is szellemi nagyhatalommá tudott válni – erről elmélkedik a Mandiner szerzője. Ezt arra hivatkozva állítja, hogy egy berlini kutatócsoport szerint Magyarország „Kína legszűkebb baráti körébe került, (…)

csak az orosz és pakisztáni kapcsolatok előzik meg a magyart

– idézi büszkén Abigael Vasselier-t, a berlini Merics kutatócsoport külpolitikai elemzőjét a kormányközeli lap. Philipp Pilkington brit közgazdász szerint pedig „Európa diplomáciai tengelye egyértelműen eltolódott Brüsszelből Budapestre”, ezek a Mandiner szerint arról adnak kétségtelenül erős visszajelzést, hogy a magyar út igenis létezik.

A szerző arról is ír, hogy Magyarország rákényszerül a nagypályás játékra, a nagyhatalmak közötti lavírozással tudjuk csak megőrizni szuverenitásunkat, szemben Romániával, amely „meghúzza magát, odasimul az erőshöz, de ha a helyzet úgy hozza, gátlástalanul átáll a győztes oldalra”.

Akik szerint Orbánt csak a pénz érdekli, azok magukból indulnak ki, és nem is akarják megérteni a magyar miniszterelnököt. A szektorális különadók, az extraprofitadó, az árstopok és a kínai beruházások „az Orbán-kormány fantáziadús ötletei”, amellyel az EU „egysíkú pénzügyi zsarolásaira reagál”. Pedig ha Tuskhoz hasonlóan Orbán is engedne az EU „agyament követeléseinek”, már „dőlne is a lé” – véli a cikk írója.

Mit jelent valójában, hogy Romániában már többet érnek a fizetések, mint nálunk? Elmagyarázzuk

A magyar gazdaság alulteljesít régiós versenytársaihoz képest. A tavalyi Európa-bajnok infláció nyomán Romániában már többet érnek a fizetések, nagyobb a GDP, és a sereghajtó bolgárok is majdnem annyit fogyasztanak, mint a magyarok. De mi történik, ha nem a román, bolgár árszínvonalhoz viszonyítjuk a vásárlóerőt?